Magyarszombatfai fazekasság

A magyarszombatfai fazekasság 2014-ben felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.

Az Őrség bőséges, jó minőségű agyaga lehetővé tette a fazekasmesterség kora kibontakozását. Az itt élők a XIV. század óta foglalkoznak fazekassággal (első írásos emlékek 1366-ból). Az agyagos talaj gyenge termőképességű, így a földművelés, az állattartás és az erdőművelés nem biztosított elegendő anyagi hátteret a megélhetéshez, ezért „mellékesként” kezdtek foglalkozni a téli időszakban a férfiak fazekasáru készítésével, majd a tavaszi munkák megkezdése előtt lovas szekérrel Zalán keresztül Somogy megyébe hordták az árujukat és főleg gabonára cserélték.

A XX. század első évtizedeiben szinte minden házban foglalkoztak agyagedények készítésével. A későbbiekben már csak a legjobbak folytatták a tevékenységet. Így is a 20-as 30-as években több mint 100 fazekas dolgozott. A népi mondás szerint Szombatfán „mindenki gerencsér, csak a biru bugyigacsináló” (vizeskorsó).

1949-ben létrejött a Háziipari Szövetkezet, majd Kerámiagyár. A működése megváltoztatta a fazekasság helyzetét, többségük üzemi dolgozó lett, elsősorban díszműáru gyártása irányult.

1980-as évek közepétől kezdődően erősödött ismét erősödött a fazekasműhelyek tevékenysége. Ennek a paraszti fazekasságnak a hagyománya mindmáig fennmaradt Magyarszombatfán. Földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan az itteni fazekasságot meglehetősen számos mediterrán hatás érte. A balos korong, a bőrrel való korongozás, az edények vonalvezetése mindmáig hordozzák ezen hatásokat, amelyek máshol a Kárpát-medencében nem jellemzőek. Eme egyediséget mindmáig büszkén hordozzák munkájukban a helyi mesterek, megőrizve az őrségi fazekasság sajátos ízét. Az egykor Európában hírnévre szert tett Kerámiagyár bezárása után az ősi fazekasmesterség lett a legjelentősebb megélhetési forrás és egyben idegenforgalmi vonzerő.

A ma működő 6 műhelyben, 6 fazekas őrzi a mesterségbeli tudást. Ezen műhelyek közül ötnél még fellelhető a családon belül generációról-generációra átadott tudás.

Ha sétára indulunk a faluban, még ma is tapasztalhatjuk mennyire él ez a régi hagyomány, hiszen lépten-nyomon fazekas műhelyek cégereibe botlunk. Kis műhelyekben, polc-sorral ellátott üzlethelységekben kínálnak a mai kor igényeinek megfelelő mázas és máztalan edényeket, korsókat, tálakat, tárolókat, tartókat.

A magyar–szlovén határon átnyúló történeti fazekas körzet kultúrája napjainkban elsősorban Magyarszombatfán összpontosul.